18. Az 1848–49-es magyar szabadságharc

18. A feladat az 1848–49-es magyar szabadságharccal kapcsolatos. (hosszú)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével, miként alakult a katonai helyzet 1849 nyarán! Válaszában térjen ki az erőviszonyokra és a vereség okaira! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

„Mi nem tesszük le fegyverünket. Mi megvívandunk Európa szövetkezett két tyránjának [zsarnokának] hadaival. […] De egyszersmind kiáltó s komoly szózatot emelünk Európa alkotmányos kormányaihoz és népeihez.

Ti kormányok, hivatalos őrei vagytok nemcsak országotok, hanem egész Európa szabadságának és jogszerű érdekeinek is. Roppant felelősség nehezedik rátok. A bűn, melyet bármely országában Európának a szabadság és az örök jog ellen elkövetni engedtek, bosszúállva fog titeket és országaitokat megbüntetni.” (Kossuth Lajos és Szemere Bertalan miniszterelnök által kibocsátott kiáltvány Európához, 1849. június 28.)

„Sehogy sem tudok napirendre térni afölött, hogy Görgei Komárom elhagyása után hogyan kerülhette meg hadseregünknek előbb a jobb, aztán a bal szárnyát, hogyan tehetett ilyen hatalmas kört, hogyan teremhetett délen, hogyan egyesülhetett az ottani erőkkel! S mindezt az általad vezetett 120 000 főnyi fegyelmezett és bátor hadseregünk [az orosz fősereg] ellenében.” (I. Miklós cár levele Paszkievicsnek, a Magyarországra küldött orosz seregek főparancsnokának, 1849 nyarán)