1. Okok és célok

Szvetelszky Zsuzsanna: A barátság várai

Könyvismertető Albert Fruzsina és Dávid Beáta Embert barátjáról. A barátság szociológiája című munkájáról

(1) Albert Fruzsina és Dávid Beáta elismert, meghatározó szerzői, és minden bizonnyal megalapítói is a modern értelemben vett „barátságkutatásnak”. Hogy erre a kutatási ágra szükség van-e, s ha igen, miért, arra sokféle válasz lehetséges. A legnyomatékosabb érv mégis a kutatóknak az elmúlt években feltárt eredménye: a barátság veszélybe került, mérhetően is csökken. A szerzők által megkérdezett felnőtt lakosság egyharmada állítja, hogy nincs is barátja, a barátok száma évről évre kevesebb. Érdemes tudományos módszerekkel is ránézni, miféleképpen járható körbe a barátság fogalma, hátha megértve rejtett aspektusait, arra is választ kaphatunk, hogyan ösztönözhetjük megerősödését, hogy azt ne mondjam: reneszánszát. (2) A szerzők a barátságot az egyik, ha nem ’a’ legszentebb emberi szeretetkapocsnak nevezik könyvük előszavában, miközben leírják: e különleges minőségű emberi kapcsolat tudományos igényű meghatározásával máig adós a szociológia1 tudománya. Ez érthető: korok és terek változó tartalmú viszonyokat címkéztek barátságnak, így a „barátságtörténet” is roppant ingoványos talaj. …

(3) Hamvas Béla Barátság című esszéjében így foglal állást: „A barátság az emberi vonzalom legtermészetesebb kifejezése, az érzelmi fejlődés minden fokán megtalálható, és mint az egyik legfontosabb emberi kapcsolat, minden társadalomban jelen volt és van.” Eibl-Eibesfeldt humánetológus2 szerint a barátkozásra való képesség alapja az anya és a gyermek közötti szeretetkapcsolatban rejlik. A szülői gondoskodás kialakulásának egyik következménye, hogy a felnőtt is tud szerető és gyengéd emberi kapcsolatokat teremteni. …

(4) Hogyan is születik a barátság? Van tudós – Rodin –, aki szerint a barátságra nem alkalmas személyek elutasításával. Hiszen akik fogékonyan reagálnak ránk, azokhoz jobban vonzódunk, velük szívesebben osztjuk meg gondolatainkat is. Barátkozási képességeinket ezenfelül befolyásolják a barátkozásról alkotott elképzeléseink, és a homofília (hasonlósági elv) is, amely a személyközi viszonyok egyik alapelve: közelebb érezzük magunkat azokhoz, akik hasonlóak hozzánk. A földrajzi közelség is számít: könnyebben barátkoznak azok, akiknek a tágabb környezete több alkalmat szolgáltat a közös időtöltésre. …

(5) A barátság önkéntes jellegű, a barát pedig nem helyettesíthető. Barátunk kiválasztása szabad és tudatos cselekvés eredménye. Sok más emberi kapcsolattól eltérően a baráti viszonyoknak nincs intézményes hátterük, a barátokat nem kötik össze hivatalos kötelezettségek, a barátságot nem szabályozza törvény. Viszonosság jellemzi: akit barátomnak választok, az is barátjának választ engem. Fontos tehát az önkéntes jelleg, a kölcsönösség, az egyenlőség, a bizalom, az intimitás és az együttműködés, de ugyanennyire lényeges szempont a közelség és a hozzáférhetőség is. Ezzel a felsorolással azonban nem teremtünk centizhető kategóriákat, minthogy abszolút szubjektív, kit tartunk barátunknak, és a barátok sem mindig egyformán ítélik meg kapcsolatukat. …

1 szociológia: a társadalmi csoportok, intézmények és folyamatok leírásával, azok működésével foglalkozó tudományterület.

2 humánetológus: a ma élő ember (Homo sapiens sapiens) viselkedésének biológiai alapjait vizsgálja összehasonlító evolúciós megközelítésben, szemben az etológussal, aki az állatok viselkedésével foglalkozó tudományt művelő kutató, tudós.

(6) A könyv első részében a kutatók tudományos (filológiai) alapossággal áttekintik, hogy az elmúlt évszázadok filozófiai, irodalmi, vallási művei alapján mit írtak-gondoltak eleink a barátságról. … A második részben a szociológia klasszikus és modern eszköztárát is használják: felsorolják a barátság kialakulásában szerepet játszó tényezőket, és bemutatnak néhány, a barátság kialakulására és fenntartására is vonatkoztatható kapcsolatelméletet, némelyiket saját vizsgálati eredményeikkel illusztrálva. Bemutatják a barátság funkcióit, különös tekintettel a barátoktól származó társas támogatás jelentőségére, elemzik a barátok helyzetét az egyén teljes kapcsolathálózatában, a bizalmas beszélgetési hálózatokban, s foglalkoznak a barátválasztás erkölcsi dimenzióival is. Felvázolják a barátságra vonatkozó magyarországi folyamatokat, és közreadják a barátságok életben tartásáról szóló tudást és tapasztalatot. …

(7) A barátság érzelmi, anyagi és szellemi (kognitív) erőforrás. Pszichológusok (Thibaut és Kelly) csereelmélete szerint az emberek akkor elégedettek egy kapcsolattal, ha a belőle származó hasznuk nagyobb, mint a vele összefüggésben fölmerülő költségeik. Rusbult befektetés-elmélete azzal érvel, hogy egy kapcsolat iránti elkötelezettségünket nemcsak a kapcsolattal való elégedettségünk és a rendelkezésünkre álló választási lehetőségek befolyásolják, hanem az is, mennyi erőforrást fektettünk a kapcsolatba. A méltányosság-elmélet szerint pedig egy kapcsolatban nyereségeinket a partner nyereségeihez viszonyítjuk. A szerzők idézik az angol Pahlt is, aki szerint a barátság természetes, és minősége igen jelentős változáson megy keresztül napjainkban: ahelyett, hogy a családi kapcsolatok alternatívája lenne, sokkal elmosódottabb kölcsönhatás van a családi és a baráti viszonyok között.

(8) A mai társadalmakban a barátság központi helyet foglal el. A társadalmi mobilitásból3 következően a távolság és az elérhetőség miatt a barátok átvesznek bizonyos családi feladatokat: öntözik a virágot, ha elutazunk, vigyáznak a gyerekre, ha beteg. Ezzel egyidejűleg változik a barátság fogalmi jelentése: ma néhány kiválasztott barát elköteleződése olyan fokú, amely a családi kapcsolatokat jellemzi.

(9) A barátságok típusai is változnak: a kutatók szerint a nők közötti barátságokra inkább jellemző az érzelmi gazdagság és a teljességre törekvés, míg a férfiak barátságai jóval inkább a meghatározott cselekvésekhez kapcsolódnak, vagyis specializáltabbak. Egybevág a hagyományos nemi szereposztással, hogy a nők inkább a kölcsönös segítségnyújtás, a bizalom és az érzelmi támogatás elemeit hangsúlyozzák a barátságban, míg a férfiak a közös tevékenységekét és tapasztalatokét. …

(10) Fontos része a könyvnek a Baráti jó tanácsok című fejezet, amelyben arra világítanak rá a szerzők, hogy a barátság fejlődése, fennállása egyáltalán nem automatikus, szemben a kérdéssel kapcsolatban elterjedt közkeletű véleménnyel. Az emberek nagy részében nem, vagy csak későn tudatosul, mit kellett volna tennie egy barátság fennmaradásáért. A szerzők azt írják, hogy „Noha egyre tovább élünk, egyre több szabadidővel, az utóbbi húsz évben elfelejtettünk beszélgetni. Mind többet hallgatunk, de nem a másik emberre figyelünk – hanem ülünk a képernyők előtt. Hallgatni aktívan kellene: egymást, egymásra.”

(11) Albert Fruzsina és Dávid Beáta könyve jelentős állomása egy leendő, vagy talán már formálódó kapcsolattörténetnek. Túl azon, hogy értelmezik a barátság fontosságát, és elméleteiket nagyszabású kutatásaik adataival támasztják alá, hogy tudományos eredményeket szabatosan és élvezetesen megfogalmazva tárnak az olvasók elé, rámutatnak a társadalomtudományban a hétköznapi élet szociológiájaként ismert irányzat vizsgálati tárgyainak jelentőségére – vagyis az élet mindennapi eseményeinek, viszonyainak meghatározó és útmutató voltára.

3 társadalmi mobilitás: különböző társadalmi rétegek, csoportok közötti mozgás, pl. társadalmi felemelkedés.

(12) A networking4 korában, ahol tréningek és tanfolyamok kínálják a kapcsolatépítés bevált technikáit, érdemes ránézni az alapvető emberi viszonyok egyikének ősi tartalmaira. Megtanuljuk értékelni azt, amivel bírunk: fennálló barátságainkat, és felfedezhetjük a bennük rejlő kiaknázatlan lehetőségeket. Modern várunk a barátság: nemcsak azért, mert visszavonulhatunk és az erős falak mögött biztonságban érezhetjük magunkat, hanem mert a legmagasabb pontokról messzire tekinthetünk – olyan horizontok felé, melyeknek létét korábban nem is képzelhettük.

1. Okok és célok

A szöveg bevezetése, az 1. bekezdés megnevezi a barátságkutatás megindításának legfőbb okát és ebből következő célját. Egészítse ki az alábbi mondatokat az 1. bekezdés alapján! Ügyeljen arra, hogy a kiegészítéssel értelmes mondatokat alkosson!

A barátságkutatás elindítására azért volt szükség, mert az elmúlt évek kutatásai szerint . A barátság kutatásától, megértésétől azt remélhetjük, hogy .